Időtálló és forradalmi remekművek mindig a lángra gyúlt szenvedély általi szárnyalásból, a belső szabadság végtelen teréből születnek, nem az elvárások kereteibe szorított hivatástudatból.

Az „amatőr” szót mára gyakran pejoratív értelemben használják, pedig eredetét tekintve a latin amator (‘valamit szerető, kedvelő’), illetve végső töve szerint a latin amare (‘szeret’) igéből származik.

Vagyis: azért csinálni valamit, mert szereted.