… mondják páran, elolvasva egy-egy regényt vagy novellát. Egy dolgot biztosan ki lehet jelenteni az olvasók ezen köréről: még sohasem írtak, sem regényt, sem novellát.
Aki egyszer is nekifogott szavakba önteni történéseket, és az azok nyomán felbukkanó érzéseket és dinamikát, az pontosan tudja,…
Ha már elkezdted, a felén túlvagy. Ez olyan, mint amikor az ember egy vakrandira készül. Nem tudja még, mi vár rá. Ideges, mert ő ünneplőt öltött kívül-belül, és kockáztat, amikor várakozással elindul a „randevúra”. Eljön-e? Ki jön oda? Megéri-e? - ezek a kérdések forognak a fejében.
És ezek az…
A játék esszenciális része minden alkotásnak, így az írásnak is. A velejáró öröm mértéke pedig egyenesen arányos az alkotás zsenialitásával.
A bennünk élő művész szervesen kapcsolódik a bennünk élő gyermekhez, akinek különleges képessége az, hogy korlátok nélkül tud elmerülni a pillanatban és képes…
Az egyik legveszedelmesebb destruktív erő, pszichológiai értelemben, a nem használt kreatív erő.
Ha valakiben van kreativitás, de lustaságból vagy egyéb más okokból kifolyólag nem használja, a pszichikus energia átfordul benne halálos méreggé.
Ezért diagnosztizáljuk gyakran a neurózist és a…
Az írás mindig mély és sosem könnyű folyamat. Minden esetben megköveteli a belső elcsendesedést és magunkba merülést, ami már önmagában egy olyan tudatállapotot feltételez, mely egyszerre igényli a fegyelmet és az elengedést.
Tudatos fegyelem kell ahhoz, hogy teret nyissunk önmagunkban az…
Az írás során az ige testet ölt. A szellem formát kap. A láthatatlan világból eredő idea megjelenik a fizikai valóságban. Ez nem más, mint születés. Részünkről pedig teremtés.
„Világra jön” – nagyon kifejező ez a szókapcsolat. Valóban egyrészt a tudat világosságába jön, másrészt erre a világra,…
Amikor meghallunk egy lélekemelő szimfóniát felcsendülni és elveszünk a dallam ezer szólamának fülsimogató együtthangzásában, tudnunk kell, hogy bármilyen komplex is a mű és bármennyire is meghaladja az egyes hangszerek muzsikájának összességét, építőelemei egyszerűek és tiszták.
Ugyanígy tudunk…
Amikor az olvasó egy könyvet a kezébe vesz, időt és figyelmet áldoz az író gondolataira. Az idő és a figyelem a legértékesebb dolgok, amit egy ember adhat a másiknak, mert azokból mindenkinek korlátos készletei vannak. Amit odaadott, vissza nem veheti, és nem kárpótolhatja őt sem ő maga, sem más…
