Kezdő íróként, amikor nekiállsz az írásnak, ne az olvasóknak írj. Csak és kizárólag magadra gondolj és magadra figyelj. Neked okozzon örömet az írásod elolvasása.

Ez egyfelől a helyes hozzáállás pályájára állít alkotás közben, miszerint „az írás jutalma önmaga” /Henry Miller/. Másfelől így maradsz mindvégig hiteles az írásod során, ami a kiváló alkotói munka egyik alapfeltétele.

Olyat és úgy írj tehát, ami téged szórakoztat. Ami feltölt. Hogy amikor újra elolvasod az írásodat, élvezd azt. Érezd, hogy éppen erre volt szükséged, éppen erre a mondandóra, ezekre a szavakra. Úgy írj, hogy örömmel töltsön el az újraolvasása a művednek. Időzz el a szavakon, ízlelgesd a mondataidat.

Ha jó érzéssel és büszkeséggel tölt el a saját írásod olvasása, az azt jelenti, hogy az alkotás igaz és hiteles.

Később, ahogy rutint és olvasótábort szerzel, már bővülhet a kör, és lelki szemeid előtt tarthatod a Személyes Olvasódat is írás közben – önmagad mércéje mellett. Vagyis akkor se tömegeknek, olvasók százainak írj, még ha annyian is olvassák a műveidet.

Nem lehet egy heterogén olvasótábor sokféle és többnyire feltételezett igényét mind kielégíteni. Azonban egyetlen olvasóét igen.

Mindig ezt az egyetlen olvasót tartsd szem előtt, azt, aki valóban érti és szívből szereti a munkáidat. Ő lesz a tipikus olvasód, a célközönséged, akinek a fülével hallhatod a szavaidat, akinek az írásodra adott reakcióit előre látod, akiben pontosan tudod, hogyan fog lecsapódni az üzenet.