A holnapé is. Tulajdonképpen nem tudok jobb témát a halálunkig, mint ezt. Mindig a szeretetről írunk és beszélünk.

Mennyire szeretünk, mennyire szeretnek? Miért szeretnek és miért nem? Miért nem tudunk szeretni és máskor miért igen? Miért őt? És őt miért nem? És mióta? Mikor lesz vége? Hogy ne legyen vége? Ha mégis vége lesz, ez akkor szeretet volt?

Mi a szeretet?

Ha nincs, mit teszek? Bosszút állok, dühös leszek, háborút indítok? Ha van, akkor megijedek, visszaélek vele, megilletődöm?

Tudok-e szeretni? Sikerül-e a főhősnek jóvátenni a bűneit és szerethetővé válnia újra a maga és mások szemében? Át tud-e látni a hamis szeretet fátylán? Vagy eltérítik az igaz útról?

Mi a kiteljesedés? Át tudja-e törni a gátakat és kiérdemelni a szeretetet végül? Megengedi-e magának és megengedik-e neki mások?

Fundamentális kérdések, millióféle cselekményszálban, de egyetlen téma köré csoportosítva: rátalál-e végül a főhős a szeretetre és beköszönt-e a béke.