A legfontosabb tulajdonsága talán az, hogy rendkívül jó megfigyelő. Nemcsak a felszínen történő dolgokat követi le, de a mozgatórugókat is meglátja.

Hogyan éri ezt el? Úgy, hogy saját magát is megismeri. Felismeri és tudatosítja saját motorjait, amik hajtják, a motivációit, a belső konfliktusait és feszültségeit. A vágyait képes levezetni és megfogalmazni.

Innentől észreveszi ezt másokban is és képessé válik egy-egy történés mögé látni, meglátni a valós dinamikát. Az archetípusokat, az ősi konfliktusokat és mintázatokat. Így írja a regényt.

Mindeközben saját magában is mélyebbre merül, hiszen minden szereplő az író egy-egy aspektusa. Amikor lejátssza az eseményeket a papíron és képzeletben, saját maga ezen aspektusaival is foglalkozik.

Egy önmagával történő párbeszédnek lehetünk tanúi.

Ha ez kellően mély, olyan réteget is érint már, ami univerzális. A kollektív tudattalanba nyúlik. Így mindenki igazságát mondja ki az író. Tudatosítja az embereket önmaguk számára.