Természetes érzés a félelem minden íróban, mielőtt nekiáll az írásnak, hiszen saját lelkét veti a papírra. Elég jó lesz-e? Sikerül-e megragadnia a lényeget úgy, ahogy az benne él? Megtalálja-e a megfelelő szavakat, formákat? Milyen fogadtatásban részesül?

Egy bensőséges viszonyt alakít ki az író először saját magával, majd az olvasójával – ennek minden pozitív és negatív vetületével. Védtelenné válik és sebezhetővé. Ugyanakkor csak ezzel a megnyílással lesz képes adni magából és válik szerethetővé is.

Egyetlen döntést kell meghoznia minden írói tevékenység megkezdése előtt: megmutatja magát, a személyes belső valóságát a maga teljességében, rejtőzködés nélkül, minden hibájával, jó és rossz érzésével, a félelmei ellenére is.

Minden alkotáshoz bátorság is kell.